Mennyit ér a fizetése hitelfelvételnél? Megmutatjuk, mire lehet elég az átlagbér

Megérkeztek a legfrissebb kereseti adatok, amelyekből az is látszik, milyen jövedelemmel számolhat ma egy hitelfelvételben gondolkodó magyar. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss tájékoztatása szerint 2026 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 745 500 forint volt, ami nettóban 523 300 forintos átlagfizetést jelentett.

A mediánkereset ennél alacsonyabb: a bruttó medián 618 200 forintot, a nettó mediánkereset pedig 437 900 forintot tett ki.

De mit jelentenek ezek az összegek annak, aki lakáshitel felvételében gondolkodik? A számítások alapján több tízmillió forintos különbséget jelenthet, hogy mekkora igazolt jövedelemmel rendelkezik az igénylő.

33,5 millió forintos lakáshitel jöhet ki az átlagbérből

Ha valakinek nincs más hitele, és 20 éves futamidejű, végig fix vagy legalább 10 évre fixált kamatozású piaci lakáshitelt vesz fel, akkor a júliusi nettó 523 300 forintos átlagkereset mellett nagyjából 33,5 millió forintos hitelösszeg jöhet ki.

Ennek havi törlesztőrészlete a számítás szerint körülbelül 259–262 ezer forint lehet.

A háttérben a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató, vagyis a JTM szabályai állnak. Ez korlátozza, hogy az igazolt nettó jövedelem mekkora része fordítható hiteltörlesztésre.

A nettó 523 300 forintos átlagkeresetnél az 50 százalékos korlát havi 261 650 forintos maximális törlesztőrészletet jelent.

A mediánkeresetből körülbelül 28 millió forint jöhet ki

A nettó 437 900 forintos mediánkeresetnél ugyanezzel az 50 százalékos korláttal számolva körülbelül 218 950 forint lehet a maximális havi törlesztőrészlet.

A számításban alkalmazott piaci kamatok mellett ez hozzávetőleg 28 millió forintos lakáshitelt jelenthet 20 éves futamidőre.

Ha a futamidőt 25 évre növeljük, a felvehető összeg körülbelül 30,5 millió forintra emelkedhet. A hosszabb futamidő ugyanakkor azt is jelenti, hogy az adós hosszabb ideig fizeti a hitelt, ezért a teljes visszafizetendő összeg is magasabb lehet.

Miért érdemes a mediánkeresetet is nézni?

Az átlagkereset önmagában nem feltétlenül mutatja meg pontosan, hogy mennyit keres egy tipikus magyar munkavállaló, mivel a kiemelkedően magas fizetések felfelé húzhatják az átlagot.

A medián ezzel szemben azt a kereseti szintet mutatja, amelynél a munkavállalók egyik fele kevesebbet, a másik fele pedig többet keres.

Ezért hitelfelvételnél is érdekes viszonyítási pont, hogy nemcsak az átlagbér, hanem a mediánjövedelem mellett mekkora hitelösszeggel lehet számolni.

Az azonos fizetés nem feltétlenül jelent azonos hitelösszeget

A jövedelem azonban csak az egyik tényező a hitelbírálat során.

Két, egyaránt nettó 523 300 forintot kereső ügyfél sem feltétlenül számíthat ugyanakkora hitelösszegre. Ha az egyikük már törleszt például személyi kölcsönt, autóhitelt vagy más tartozást, annak havi törlesztőrészlete csökkentheti az új hitelre fordítható összeget.

Számít továbbá a választott futamidő, a hitel kamata, az ingatlan értéke, a rendelkezésre álló önerő, az igénylő életkora és az adott bank saját hitelbírálati gyakorlata is.

A JTM-plafon nem jelent automatikusan ekkora hitelt

Fontos, hogy a fenti 33,5 millió, 28 millió és 30,5 millió forintos összegek nem garantált banki ajánlatok.

Ezek a JTM-szabályok és a számításban figyelembe vett piaci hitelkamatok alapján meghatározott nagyságrendek. Egy bank a jogszabályban meghatározott korlátnál szigorúbb feltételeket is alkalmazhat.

A maximálisan vállalható törlesztőrészlet ráadásul nem feltétlenül azonos azzal az összeggel, amelyet egy háztartás hosszú távon biztonságosan is tud fizetni.

Érdemes a saját jövedelemmel számolni

Az országos átlag- és mediánkereset jó viszonyítási alap, de hitelfelvételnél végül mindig az igénylő saját pénzügyi helyzete számít.

Érdemes ezért a saját nettó jövedelemmel, meglévő tartozásokkal, rendelkezésre álló önerővel és tervezett futamidővel is elvégezni a számítást.

A Bankradar lakáshitel-kalkulátorával összehasonlíthatod az aktuális lehetőségeket, a Bankradar szakértői pedig segítenek áttekinteni, hogy a jövedelmed és pénzügyi helyzeted alapján milyen finanszírozás jöhet szóba.

Fotó: Pexels