A korszerűbb, de drágább lakás behozhatja az árát

Sok szó esik az Otthon Start Program ingatlanpiaci hatásairól, érdemes azonban azt is megvizsgálni, hogy milyen energetikai állapotú lakásokat tudtak megvásárolni az igénylők. A Magyar Nemzeti Bank friss elemzése erre a kérdésre is választ ad.

A jegybank vizsgálata a 2024. január 1. és 2025. szeptember vége között kihelyezett lakáshitelekből megvásárolt ingatlanokra terjedt ki. Az elemzés során mintegy 16 ezer első lakásvásárló, valamint több mint 48 ezer nem első lakásvásárló adatait elemezték.

Hol vásároltak a legtöbben első lakást?

Régiós bontásban az ezer főre jutó első lakásvásárlók száma:

• Budapesten és Pest vármegyében volt a legmagasabb,
• míg Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb.

Ez jól tükrözi az eltérő jövedelmi és ingatlanpiaci viszonyokat az országon belül.

Energetikai különbségek a családi házaknál

Az MNB elemzése szerint az elsőként vásárolt családi házak jellemzően rosszabb energetikai állapotúak, vagyis magasabb a primer energiaigényük (PED), mint a többedik ingatlanként vásárolt otthonoké.

Budapesten és Pest vármegyében ez a különbség az árakban is megjelenik:

• a jobb energetikai besorolású ingatlanok drágábbak,
• ugyanakkor más régiókban jelentős minőségi eltérések mellett sincs számottevő árkülönbség.

Ez azt jelenti, hogy vidéken sok esetben hasonló áron lehetett jobb és rosszabb energetikai állapotú családi házat is vásárolni.

Társasházi lakásoknál kisebb az eltérés

A társasházi lakások esetében az első és többedik lakásként vásárolt ingatlanok energetikai minősége között csak minimális különbség mutatkozott. Ez nem meglepő, hiszen az árak között sem volt jelentős eltérés.

Budapest kivétel: a fővárosban a magasabb árszint szignifikánsan jobb energetikai minőséggel rendelkező társasházi lakásokkal párosult.

Megéri a korszerűbb ingatlan?

A jegybank szerint a jövőben indokolt lehet, hogy a kamattámogatott hitelek és lakástámogatási programok esetében energetikai szempontok is megjelenjenek. Az energiahatékonyabb lakások előnyben részesítése:

• társadalmi szinten csökkenti az energiafelhasználást,
• egyéni szinten pedig alacsonyabb rezsiköltséget eredményez.

Még ha egy korszerűbb lakás vételára magasabb is, a rezsimegtakarítás rövidebb időn belül ellensúlyozhatja ezt a különbséget – sőt, mint az adatok mutatják, ez nem minden esetben jár magasabb vételárral.

Felújítási programok és finanszírozás

A hazai épületállomány energiahatékonyságának javítását segíti az Energetikai Otthonfelújítási Program is, amely legalább 30%-os energiamegtakarítást vár el a kiinduló állapothoz képest.

Az októberi módosítást követően:

• a támogatás összege 5 millió forint vissza nem térítendő támogatásból,
• valamint 5 millió forint kamatmentes hitelből állhat,
• miközben az önerő csupán a támogatás 5%-a (legfeljebb 526 316 forint).

Emellett az MNB zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programja is ösztönzi a bankokat arra, hogy kedvező feltételekkel kínáljanak lakásfelújítási hiteleket.

A lakóingatlanok korszerűsítése nemcsak az egyéni rezsicsökkentés miatt fontos: a háztartások energiafelhasználása a teljes hazai végső energiafogyasztás közel egyharmadáért felel, ennek jelentős része pedig fűtéshez kapcsolódik. Éppen ezért az energiahatékonyság javítása nemzetgazdasági és klímapolitikai szempontból is kulcskérdés.

Lakásvásárlásnál az energiahatékonyság hosszú távon is számít. A Bankradar szakértői segítenek átlátni, milyen támogatások és finanszírozási lehetőségek érhetők el.

Fotó: PxHere