Az álomotthon helyett gyakran kompromisszumos lakásra futja

Az álomotthon helyett gyakran kompromisszumos lakásra futja

Az ingatlanvásárlás sokak számára életük egyik legnagyobb pénzügyi döntése, mégis viszonylag kevesen tudják végül pontosan azt az otthont megvásárolni, amelyet eredetileg elképzeltek maguknak.

Egy országosan reprezentatív felmérés szerint az ingatlanvásárlók mindössze 27 százaléka jutott olyan lakáshoz vagy házhoz, amely minden fontos szempontból megfelelt az eredeti elképzeléseinek.

A többségnek tehát valamilyen kompromisszumot kellett kötnie. Van, aki kisebb lakást választott, más az ingatlan állapotából engedett, megint más pedig a tervezett környékről mondott le.

Csak minden negyedik vásárló találta meg az elképzelt otthont

A kutatás alapján jelentős különbség van aközött, hogy milyen ingatlant szeretnének a vásárlók, és végül mit tudnak ténylegesen megvenni.

A megkérdezettek:

  • 27 százaléka minden fontos szempontból megfelelő ingatlant vásárolt,
  • 24 százaléka kisebb lakást vagy házat választott,
  • 24 százaléka rosszabb minőségű ingatlant vett,
  • 11 százaléka más környéken vásárolt, mint ahol eredetileg szeretett volna.

Vagyis az ingatlanvásárlók jelentős részének legalább egy fontos elvárásából engednie kellett.

Méret, állapot vagy környék?

Lakáskereséskor jellemzően három olyan tényező van, amelyek között egy adott pénzügyi keret mellett egyensúlyozni kell:

  • az ingatlan mérete,
  • az ingatlan állapota,
  • az elhelyezkedése.

Egy jó környéken található, megfelelő méretű és jó állapotú ingatlan jellemzően magasabb árat jelent.

Ha a rendelkezésre álló összeg nem elegendő, a vásárlónak el kell döntenie, melyik szempontból hajlandó engedni.

Lehet, hogy egy kisebb, de jobb helyen található lakás lesz a megfelelő választás. Más inkább távolabb költözik azért, hogy nagyobb ingatlant vásárolhasson, vagy felújítandó lakást választ a kedvezőbb vételár miatt.

Sokszor a pénzügyi keret húzza meg a határt

A kompromisszumok mögött jelentős részben pénzügyi okok állnak.

A felmérés szerint a megkérdezettek közel felének azért kellett módosítania eredeti elképzelésein, mert:

  • a jövedelme alapján nem jutott elegendő hitelhez,
  • vagy nem rendelkezett megfelelő összegű önerővel.

Ez az ingatlankeresés egyik legfontosabb tanulsága.

Hiába találja meg valaki a számára ideális lakást, ha annak vételára meghaladja azt az összeget, amelyet saját megtakarításból és hitelből biztonságosan finanszírozni tud.

Nem biztos, hogy a bank annyi hitelt ad, amennyire szükség lenne

A lakáshitel jelentősen kibővítheti a vásárlási lehetőségeket, de önmagában nem garantálja, hogy bármilyen értékű ingatlan elérhetővé válik.

A felvehető hitelösszeget több tényező is befolyásolhatja, például:

  • a háztartás igazolt jövedelme,
  • a meglévő hitelek havi törlesztőrészlete,
  • a rendelkezésre álló önerő,
  • a megvásárolni kívánt ingatlan értéke,
  • a választott bank hitelbírálata.

Emiatt előfordulhat, hogy egy papíron megfelelőnek tűnő ingatlan finanszírozása végül nem fér bele a család lehetőségeibe.

Érdemes a lakáskeresés előtt meghatározni a keretet

Sokan először elkezdenek ingatlanokat nézni, majd csak akkor foglalkoznak komolyabban a finanszírozással, amikor megtalálták a megfelelő lakást.

Biztonságosabb lehet fordított sorrendben gondolkodni.

Már a keresés előtt érdemes tisztázni:

  • mennyi saját megtakarítás használható fel,
  • mekkora önerőre lesz szükség,
  • körülbelül mekkora hitelösszeg érhető el,
  • milyen havi törlesztőrészlet vállalható hosszú távon,
  • mennyi pénzt érdemes tartalékként meghagyni a vásárlás után.

Így már eleve olyan ingatlanok között lehet keresni, amelyek reálisan beleférnek a rendelkezésre álló keretbe.

Budapesten jóval többen bérelnek

A kutatás a magyarok jelenlegi lakhatási helyzetére is kitért.

A válaszadók 65 százaléka saját ingatlanban él, míg csaknem 20 százalékuk bérelt lakásban vagy házban lakik.

Budapest azonban jelentősen eltér az ország kisebb településeitől.

A fővárosban:

  • 58 százalék él saját ingatlanban,
  • 33 százalék bérelt lakásban.

A falvakban ezzel szemben:

  • 74 százalék saját ingatlanban él,
  • mindössze 6 százalék bérel.

A lakhatási forma tehát erősen összefügghet azzal is, hogy valaki milyen településen él.

Tízből hat ember szívesen elköltözne

Az, hogy valaki saját ingatlanban él, még nem jelenti azt, hogy elégedett is vele.

A válaszadók 63 százaléka azt mondta, hogy ha lehetősége lenne rá, elköltözne jelenlegi otthonából.

A legtöbben:

  • jobb környékre vagy kedvezőbb adottságú településre,
  • nagyobb lakásba,
  • tágasabb otthonba,
  • vagy új építésű ingatlanba

költöznének.

Az igény tehát sokaknál megvan a váltásra.

Sokan költöznének, de jóval kevesebben terveznek vásárlást

Jól mutatja a pénzügyi lehetőségek korlátait, hogy miközben a válaszadók 63 százaléka szívesen elköltözne, jelenleg csak minden harmadik megkérdezett tervez konkrétan ingatlant vásárolni.

A vágy és a tényleges vásárlási szándék között tehát jelentős különbség van.

Ebben az ingatlanárak mellett szerepet játszhat az önerő előteremtése és a megfelelő finanszírozás biztosítása is.

Nem feltétlenül baj a kompromisszum

Egy lakásvásárlásnál a kompromisszum önmagában nem feltétlenül jelent rossz döntést.

Sokkal fontosabb, hogy a vásárló előre eldöntse, mely szempontokhoz ragaszkodik, és melyekből hajlandó engedni.

Érdemes különválasztani:

  • a feltétlenül szükséges elvárásokat,
  • a fontos, de módosítható szempontokat,
  • és azokat az igényeket, amelyekről megfelelő árkülönbség mellett le lehet mondani.

Így kisebb az esélye annak, hogy valaki egy számára pénzügyileg túl megterhelő ingatlant választ csak azért, mert az minden eredeti elképzelésének megfelel.

Először a pénzügyi lehetőségeket érdemes tisztázni

A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy az álomotthon és a ténylegesen megvásárolható ingatlan között sok esetben a finanszírozási lehetőségek jelentik a különbséget.

A lakáshitel segíthet ennek a távolságnak a csökkentésében, de a maximálisan felvehető összeg nem feltétlenül azonos azzal, amit hosszú távon biztonságosan érdemes vállalni.

Ezért az ingatlankeresés egyik első lépése lehet a rendelkezésre álló önerő, a várható hitelösszeg és a vállalható havi törlesztőrészlet meghatározása.

Ha ez a keret már a keresés elején ismert, sokkal könnyebb eldönteni, hogy a méretből, az állapotból vagy az elhelyezkedésből érdemes-e kompromisszumot kötni.

Lakásvásárlást tervezel? A Bankradar szakértői segítenek előre felmérni, mekkora hitelösszeggel számolhatsz, így már az ingatlankeresés elején reálisabb képet kaphatsz a pénzügyi lehetőségeidről.

Fotó: Pexels

Kategória: Ingatlan

Cimkék: lakáshitel, lakásvásárlás, önerő, ingatlanárak

2026.09.14