Lakás hitel nélkül? Egyre inkább családi projekt, mint fiatal felnőttkori alaplépés

Van az a régi, kissé romantikusnak tűnő elképzelés, hogy az ember tanul, elhelyezkedik, néhány évig dolgozik, félretesz, aztán egyszer csak megveszi az első lakását. Kulcs a kézben, saját postaláda, és ezzel elkezdődik az önálló felnőtt élet.

Magyarországon ma ez a forgatókönyv már jóval kevésbé magától értetődő. A lakásárak olyan szintre emelkedtek, hogy egy pályakezdő számára kizárólag saját megtakarításból előteremteni egy ingatlan teljes vételárát rendkívül nehéz feladat lehet.

A kérdés ezért egyre kevésbé csak az, hogy valaki mennyit képes félretenni. Legalább ilyen fontos, hogy mekkora kezdőtőkével rendelkezik, számíthat-e családi segítségre, illetve milyen finanszírozási lehetőségeket tud igénybe venni.

Egy átlagos használt lakás is több mint 50 millió forint

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben egy használt, többlakásos épületben található lakás átlagára országosan 52,3 millió forint volt.

Egy átlagos használt családi házért 33,5 millió forintot kellett fizetni, míg a lakótelepi lakások átlagára 41,5 millió forint körül alakult.

Budapesten még magasabb összegekkel lehetett találkozni. A KSH adatai szerint 2025-ben egy használt, többlakásos budapesti lakás átlagosan nagyjából 70 millió forintba került.

Ezek az összegek jól mutatják, hogy az első saját ingatlan megszerzésénél már a lakáspiacra való belépéshez is jelentős tőkére lehet szükség.

Több mint kilenc évnyi teljes nettó fizetés egy átlagos lakás

Jól érzékelteti az árak nagyságrendjét, hogy egy 52,3 millió forintos átlagos használt lakás ára több mint kilenc évnyi teljes nettó fizetésnek felelhet meg.

Ez természetesen csak elméleti összehasonlítás, hiszen a jövedelem teljes egészét lehetetlen lakásvásárlásra félretenni.

Albérletre vagy más lakhatásra, rezsire, étkezésre, közlekedésre és a mindennapi élet egyéb kiadásaira is költeni kell. Emiatt a teljes vételár kizárólag munkajövedelemből történő összegyűjtése jóval hosszabb időt igényelhet.

A lakásvásárlások több mint 60 százalékában már szerepet kapott a hitel

A lakásvásárlások finanszírozásában ezért egyre fontosabb szerepet töltenek be a lakáshitelek.

Az MNB 2026 májusi Lakáspiaci jelentésében szereplő adatok szerint 2026 első negyedévében a hitel segítségével megvásárolt lakások aránya már 60 százalék fölé emelkedett.

Összehasonlításképpen: az Otthon Start bevezetése előtti időszakban ez az arány körülbelül 36 százalék volt.

Ez nem jelenti azt, hogy minden fiatal csak hitelből tud lakást vásárolni, azt azonban jól mutatja, hogy a finanszírozás egyre nagyobb szerepet játszik az ingatlanpiaci tranzakciókban.

Magyarországon közben továbbra is nagyon magas a lakástulajdon aránya

A helyzet azért is érdekes, mert Magyarország európai összehasonlításban továbbra is a magas lakástulajdoni aránnyal rendelkező országok közé tartozik.

Az Eurostat adatai szerint 2024-ben a magyar lakosság 92 százaléka olyan háztartásban élt, amely saját tulajdonú lakásban vagy házban lakott.

A saját ingatlan tehát továbbra is meghatározó lakhatási forma és fontos életcél, miközben az első lakás megszerzésének finanszírozása egyre összetettebb kérdéssé válik.

Nem ugyanaz hitel nélkül és teljesen saját erőből lakást venni

Fontos különbséget tenni a hitel nélküli lakásvásárlás és aközött, amikor valaki valóban nulláról indulva, kizárólag a munkából származó megtakarításából fizeti ki az ingatlan teljes vételárát.

Hitel nélkül vásárolhat például olyan vevő is, aki eladja egy korábbi ingatlanát, örökölt, hosszú évek alatt jelentős vagyont halmozott fel, vagy komoly családi segítséget kap.

Ezek egészen más pénzügyi helyzetek, mint amikor egy huszonéves pályakezdő kizárólag a saját fizetéséből próbálja összegyűjteni első lakása teljes vételárát.

Ezért abból, hogy egy ingatlanvásárlás hitel nélkül történik, még nem következik, hogy a vevő kizárólag saját munkajövedelméből teremtette elő a teljes összeget.

Az önerő lehet az egyik legnagyobb akadály

A fiatal elsőlakás-vásárlóknál ezért sokszor nem is a teljes vételár, hanem a finanszírozáshoz szükséges kezdőtőke jelenti az első komoly akadályt.

Az MNB számításai szerint 2025 decemberében egy 45 négyzetméteres, átlagos használt lakás megvásárlásához egy elsőlakás-vásárló háztartásnak vidéken legalább 3,14 millió, Budapesten pedig 7,9 millió forint saját forrásra volt szüksége a vizsgált feltételek mellett.

Ez már önmagában több év megtakarítását jelentheti egy pályakezdő számára, különösen akkor, ha közben albérletet és más megélhetési költségeket is fizet.

A lakásvásárlás egyre inkább több szereplős pénzügyi projekt

Egy fiatal első lakásának megvásárlásához ezért sok esetben több pénzügyi forrás kombinációjára lehet szükség.

Két kereső jövedelme, több évnyi megtakarítás, családi segítség, örökölt vagyon, támogatott konstrukció vagy lakáshitel egyaránt része lehet a finanszírozásnak.

A statisztikákból ugyanakkor nem lehet megmondani, hogy a fiatalok pontosan mekkora része lenne képes teljesen saját erőből, hitel és családi segítség nélkül lakást vásárolni. Ilyen mutatót a rendelkezésre álló adatok nem mérnek.

Azt viszont látni lehet, hogy 2026 elején a lakásvásárlások több mint 60 százalékában már szerepet kapott valamilyen hitel, miközben a 35 év alattiak az összes vásárlás kevesebb mint harmadát adták.

A kezdőtőke legalább olyan fontos, mint a havi fizetés

A saját lakás Magyarországon továbbra is erős életcél, de a fiatalok számára az oda vezető út egyre kevésbé csak arról szól, hogy havonta mennyit tudnak félretenni.

A lakásárak mellett legalább ilyen fontos kérdés, hogy rendelkezésre áll-e akkora kezdőtőke, amellyel egyáltalán el lehet indulni a lakásvásárlás felé, illetve mekkora havi törlesztőrészlet vállalható hosszú távon biztonságosan.

Ha első lakás vásárlását tervezed, a Bankradar lakáshitel-kalkulátorával összehasonlíthatod a finanszírozási lehetőségeket, a Bankradar szakértői pedig segítenek áttekinteni, milyen megoldás illeszkedhet a pénzügyi helyzetedhez.

Fotó: Pexels