Élettárs vagy házastárs? Ezt nézi a bank, amikor közösen vennének fel személyi kölcsönt

Élettárs vagy házastárs? Ezt nézi a bank, amikor közösen vennének fel személyi kölcsönt

Amikor egy pár közösen szeretne személyi kölcsönt felvenni, előbb-utóbb felmerülhet a kérdés: számít-e a banknak, hogy házastársakról vagy élettársakról van szó?

Kívülről nézve a helyzet hasonló: két ember közösen tervez, közösen vállalna egy nagyobb kiadást, és akár mindketten hozzájárulnának a hitel törlesztéséhez.

Egy hagyományos személyi kölcsönnél azonban általában nem önmagában az dönti el a hitelképességet, hogy a pár házas vagy élettársi kapcsolatban él. Sokkal fontosabb, hogy kik szerepelnek a hitelben, mekkora igazolható jövedelemmel rendelkeznek, és milyen meglévő pénzügyi kötelezettségeik vannak.

Nem a családi állapot az elsődleges szempont

A személyi kölcsön jellemzően fedezet nélküli hitel, ezért a bank számára különösen fontos az igénylő fizetőképessége.

A hitelbírálat során többek között a rendszeres és igazolható jövedelmet, a meglévő hiteleket és más fizetési kötelezettségeket, valamint az adott bank saját hitelbírálati feltételeit vizsgálják.

Önmagában tehát a házasság nem feltétlenül tesz valakit hitelképesebbé annál, aki élettársi kapcsolatban él.

Sokkal fontosabb kérdés, hogy csak az egyik fél igényli-e a kölcsönt, vagy a másik fél is bekerül a szerződésbe adóstársként.

Nagyon nem mindegy, ki lesz az adós és az adóstárs

Ha csak az egyik fél veszi fel a személyi kölcsönt, akkor alapvetően az ő pénzügyi helyzetét és jövedelmét vizsgálja a bank.

Ha azonban a másik fél adóstársként is bekerül a szerződésbe, az ő igazolt jövedelme is szerepet kaphat a hitelbírálat során.

Ez kedvező lehet például akkor, ha az egyik fél jövedelme önmagában kevés lenne a kívánt hitelösszeghez, a másik fél pedig stabil és megfelelően igazolható keresettel rendelkezik.

Az adóstárs bevonása ugyanakkor nem csak a jövedelem hozzáadását jelenti. Az ő meglévő hitelei és egyéb törlesztési kötelezettségei is bekerülnek a számításba.

Két fizetés nem automatikusan jelent kétszer akkora lehetőséget

Ezért nem működik minden esetben az az egyszerű képlet, hogy két ember jövedelmével automatikusan sokkal nagyobb hitel vehető fel.

Ha például mindkét fél rendszeres jövedelemmel rendelkezik, de egyikük már több hitelt is törleszt, akkor ezeket a kötelezettségeket is figyelembe kell venni.

A bank tehát nemcsak azt nézi, mennyi pénz érkezik havonta a háztartásba, hanem azt is, hogy ebből mennyit kell már meglévő tartozások törlesztésére fordítani.

A JTM is beleszól abba, mekkora törlesztés vállalható

Ebben fontos szerepe van a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatónak, vagyis a JTM-nek.

A JTM korlátozza, hogy az igazolt havi nettó jövedelem mekkora része fordítható hiteltörlesztésre. Adóstárs bevonásakor az igazolt nettó jövedelmeket össze kell számítani, de a meglévő hitelek havi törlesztőrészleteit is figyelembe kell venni.

2026-ban forint alapú fedezetlen hiteleknél 800 ezer forint alatti havi nettó jövedelem esetén főszabály szerint legfeljebb annak 50 százaléka, 800 ezer forintos vagy annál magasabb jövedelemnél pedig legfeljebb 60 százaléka fordítható törlesztésre.

Ez azonban felső korlát: a bank saját hitelbírálata ennél szigorúbb is lehet.

Az adóstárs nem egyszerűen „besegít” a hitelbe

Az adóstárs bevonásánál van egy másik fontos szempont is, amelyről könnyű megfeledkezni.

Aki adóstársként aláírja a hitelszerződést, az nem egyszerűen a jövedelmével segíti a másik fél hitelfelvételét, hanem maga is kötelezettséget vállal a tartozás visszafizetésére.

Éppen ezért ezt nem érdemes pusztán technikai megoldásként kezelni azért, hogy magasabb hitelösszeg váljon elérhetővé.

Mikor számít mégis, hogy házasok vagy élettársak?

Vannak olyan hitel- és támogatási konstrukciók, amelyeknél már kifejezetten jelentősége lehet a kapcsolat jogi formájának.

A CSOK Plusznál például a házasság jogosultsági feltétel. Ebben az esetben tehát már nem mindegy, hogy a pár házasságban vagy élettársi kapcsolatban él.

Ez azonban egy speciális, támogatott lakáscélú konstrukció. Egy hagyományos személyi kölcsönnél más szempontok alapján történik a hitelbírálat.

Érdemes előre kiszámolni, kinek a jövedelmére van szükség

Egy közösen tervezett személyi kölcsön előtt ezért azt érdemes elsőként tisztázni, hogy elegendő-e az egyik fél jövedelme a kívánt összeghez, vagy szükség lehet a másik fél adóstársként történő bevonására is.

Ha mindketten bekerülnek a hitelbe, a jövedelmek mellett a meglévő tartozásokat is együtt kell vizsgálni.

Banki szempontból tehát egy hagyományos személyi kölcsönnél általában nem a karikagyűrű a döntő kérdés, hanem az, hogy kik vállalják a hitelt, milyen jövedelemmel és meglévő kötelezettségekkel rendelkeznek, illetve biztonságosan kigazdálkodható-e a havi törlesztőrészlet.

Ha személyi kölcsön felvételét tervezitek, a Bankradar személyi kölcsön kalkulátorával összehasonlíthatjátok az aktuális lehetőségeket, a Bankradar szakértői pedig segítenek áttekinteni, milyen konstrukció illeszkedhet a pénzügyi helyzetetekhez.

Fotó: Pexels