Mi az a fizetési meghagyás?

Az emberek többsége hallott már a fizetési meghagyásról, amivel leginkább akkor találkozhatunk, ha nem fizettünk be időben egy parkolási bírságot, vagy hosszabb ideje tartozunk valakinek, például egy közüzemi szolgáltatónak. Rosszul járhat az, aki nem veszi át, vagy nem olvassa el figyelmesen a hivatalos iratot.

A Magyar Közjegyzői Kamara készített összefoglalót a tudnivalókról. Ebből idézünk.

Fizetési meghagyásos eljárást kizárólag lejárt és összegszerűen meghatározott pénzkövetelés érvényesítésére lehet kezdeményezni. Ez az eljárás ugyanis a harmincmillió forintot meg nem haladó pénzkövetelések gyors, pereskedés nélküli érvényesítésére szolgál. Ha nem mondunk ellent időben vagy át sem vesszük a hivatalos levelet, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedhet, és végrehajtással közvetlenül behajthatják a tartozást, például letilthatják az összeget a munkabérből.

A fizetési meghagyást minden esetben egy közjegyző bocsátja ki, a tartalmát azonban nem ő határozza meg, hanem egy jogszabály. Általában rengeteg információt tartalmaz a dokumentum, amelyben nem könnyű kiigazodni. Mégis fontos, hogy figyelmesen átolvassuk, mert sok esetben például az sem derül ki a levél elején, csak a legvégén, hogy pontosan honnan ered a tartozás. 

A szolgáltatók, mint a telefontársaságok vagy biztosítók ugyanis sokszor követeléskezelőknek adják át a követeléseiket, a fizetési meghagyáson pedig ebben az esetben a követeléskezelő lesz feltüntetve jogosultként, és neki is kell kifizetni a tartozást. Aki már itt félreteszi a levelet, mondván, hogy fogalma sincs, miről van szó, sosem állt kapcsolatban az eljárás kezdeményezőjével, könnyen kellemetlen helyzetben találhatja magát.

A fizetési meghagyás címlapján szerepel a követelés jogosultja, azaz a kérelmező (az előző példa alapján akár egy követeléskezelő), a kötelezett (azaz a követelés adósa), aki a fizetési meghagyás címzettje, a főkövetelés összege és pénzneme, az egyéb eljárási költségek és járulékok, valamint a fizetési meghagyást kibocsátó eljáró közjegyző neve és postacíme, illetve az ügyszám. Ezt követi a felek és képviselőik ismertetése.

A banki adatok után található a főkövetelés (például a vissza nem fizetett kölcsön) jogalapjára, összegszerűségére és beazonosítására vonatkozó adatok. Itt találjuk továbbá a követelés járulékokat (kamatok) és a különböző eljárási költségeket (például eljárási díj, jogi képviselő díja, postaköltség).

A fizetési meghagyáson szerepel egy hosszabb szövegrész „Figyelmeztetés címmel”, melyben részletesen leírják, hogy amennyiben a kötelezett vitatja (támadja, tagadja), nem ismeri el a jogosult követelését, vagy azzal nem ért egyet, akkor a fizetési meghagyás ellen ellentmondással élhet annak kézbesítéstől számított 15 napon belül. 

Szintén ennyi idő áll rendelkezésre a közjegyzőnél részletfizetés vagy fizetésre halasztás engedélyezésére irányuló kérelmet előterjeszteni. Fontos, hogy a kérelemnek nincs halasztó hatálya. 

A kérelem indokainál részletezik, hogy pontosan honnan ered a tartozás, azaz például egy telefontársaságnak meg nem fizetett díjról, vagy egy elmaradt hiteltörlesztésről van szó. Ezért különösen fontos az egész fizetési meghagyást figyelmesen, alaposan átolvasni. 

Amennyiben a fizetési meghagyásban foglalt követelés jogos, azt előbb vagy utóbb, de biztosan ki kell fizetnie a kötelezettnek. Ha a kötelezett nem tud fizetni, akkor sem biztos, hogy érdemes ellentmondani a fizetési meghagyásnak, mert így az eljárás perré alakul, és a pervesztes felet terhelik majd a bírósági eljárás költségei is. Időhúzás helyett célszerű inkább fizetésre halasztást vagy részletfizetést kérni a közjegyzőtől.

Ha valaki nem ismeri el a követelés, a fizetési meghagyás ellen ellentmondással élhet.

Fotó: PxHere