Lassabb lépésben csökkenhet az alapkamat

Az év végi alapkamat-előrejelzésünket a korábbi 10,5 százalékról 11,5 százalékra emeljük - így kommentálta az MNB kamatdöntését az Erste Bank makrogazdasági elemzője. A jegybank ismét 100 bázisponttal csökkentette az effektív kamatszintet, ami ezáltal összezárt a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjével.

Ezzel a tavaly október közepe óta tartó rendkívüli időszak lezárult, s a kamatpolitika májusban kezdődött normalizációs szakasza is véget ért. Kommunikációjában a jegybank megőrizte a már megszokott szigorú hangvételét. Bár az infláció az év végére várhatóan 7-8 százalékra csökken a jegybank várakozásai szerint, megítélésük szerint ez még mindig magasnak számít. A 3 százalékos inflációs cél elérése érdekében pedig továbbra is indokolt a szigorú monetáris kondíciók fenntartása.

Az elemző szerint “bár augusztusban még úgy láttuk, hogy az infláció negyedik negyedévre várt ütemes csökkenése és a külső egyensúlyi pozíció gyors javulása teret hagyhatna a nagyobb lépéseknek októbertől is, a nagy jegybankok tartós szigora, illetve az olajárak emelkedése mellett változékonyabbá vált a befektetők hangulata.”

Ez többek között a forint árfolyamában is lecsapódott. Előremutató iránymutatásában a jegybank is jelezte, hogy a globális dezinflációt övező kockázatok megjelenése és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt óvatos monetáris politikát indokol.

Hozzátette: ennek megfelelően úgy gondoljuk, hogy a jegybank az októberi kamatdöntő ülésen alacsonyabb fokozatba vált, és már csak 50 bázisponttal csökkenti az alapkamatot. A havi ütemezésű lépések azonban valószínűsíthetően fennmaradnak továbbra is.

Ennek megfelelően a rövidebb távra vonatkozó kamatvárakozásainkon változtattunk, és az év végi alapkamat-előrejelzésünket a korábbi 10,5 százalékról 11,5 százalékra emeljük.

Valószínűsíthetően az egyszámjegyű irányadó kamatszintet is valamivel később érjük el a korábban gondoltnál: a jövő év első negyedéve helyett a második negyedévben - közölték.

Fotó: pexels