Tízből négy embernek gond lenne hirtelen 100 ezer forintot előteremteni

A legalább havi nettó 250 ezer forintot, azaz a szűkös megélhetéshez elegendő összeget keresők aránya. Mindezek mellett az átlagosnak tartott életvitelhez már nettó 400 ezer, a gondtalan megélhetéshez pedig nettó 600 ezer forintra lenne szükség.

Az Egyensúly Intézet 2023. szeptemberi közvélemény-kutatása szerint a magyar háztartások némileg pesszimistábbá váltak az elmúlt negyedévben: a korábbi, júniusi adatfelvételhez képest 6 százalékponttal nőtt azok aránya, akik bevétel csökkenéssel számolnak a következő három hónapban.

Júniushoz képest 10 százalékponttal csökkent a legalább havi nettó 250 ezer forintot, azaz a szűkös megélhetéshez elegendő összeget keresők aránya. Mindezek mellett az átlagosnak tartott életvitelhez már nettó 400 ezer, a gondtalan megélhetéshez pedig nettó 600 ezer forintra lenne szükség: az előbbihez nettó 50 ezer forinttal, az utóbbihoz pedig nettó 100 ezer forinttal több kell, mint júniusban. Az Egyensúly Intézet júniusi kutatásához képest nincs jelentős elmozdulás a szegénységet mérő kérdések egyes dimenzióiban, de ha a friss számokat a 2022-es év végi eredményekkel hasonlítjuk össze, akkor jobb helyzet: kevesebbeknek okoz gondot a fűtésszámlák kiegyenlítése, a változatos étrend biztosítása, valamint egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás kiegyenlítése. Érdemes azonban rámutatni, hogy a magyarok harmada nem tudja előteremteni a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott minimális összeget, továbbá a lakosság 28 százaléka nem tudna megbirkózni egy 100 ezer forintos azonnali kiadással.

Nőtt azok aránya, akik bevételcsökkenésre számítanak

A magyar háztartások pesszimistábban várják a következő negyedévet a bevételek tekintetében. Bár a megkérdezettek közel kétharmada (63 százalék) továbbra is azzal számol, hogy a háztartása bevétele nem fog változni, 6 százalékponttal nőtt azok aránya, akik már bevételcsökkenésre számítanak (15 százalék → 21 százalék). Emellett hibahatáron túli arányban szűkült az optimisták tábora: szeptemberben 4 százalékponttal kevesebben kalkuláltak anyagi gyarapodással (11 százalék → 7 százalék).

Az Egyensúly Intézet közvélemény-kutatása szerint a magyar társadalom 59 százalékának lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy legalább minden második napon húst vagy halat egyen. A megkérdezettek nagyjából harmada gondolta ennek az ellenkezőjét (35 százalék). Ebben a dimenzióban április óta nem történt érdemi változás. A húsban gazdag étrendet elsősorban a 18–39 évesek (66 százalék), a diplomások (70 százalék) és a fővárosiak engedhetik meg maguknak.

Csökkent a vásárlóérték

Az őszi adatfelvétel eredményei arról tanúskodnak, hogy a magyar társadalom 41 százalékának problémát jelentene egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezése, de még meg tudná oldani saját erőből. Csupán a lakosság 27 százaléka tudná gond nélkül kifizetni a kérdésben megjelölt összeget. Ezzel szemben a megkérdezettek több mint negyede (28 százalék) úgy gondolja, hogy nem tudna megbirkózni egy ekkora költséggel. Mindent összevetve 2022 novembere óta e tekintetben sem következett be hibahatár feletti elmozdulás. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy november és augusztus között az átlagos infláció 22,3 százalék volt, így a 100 ezer forint vásárlóértéke jelentős mértékben csökkent.

Az Egyensúly Intézet 2023. szeptemberi kutatása szerint a megkérdezettek nagyjából kétharmadának (62 százalék) továbbra is lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy kiegyenlítse a fűtésszámláját. A magyarok mindössze negyede (25 százalék) számolt be arról, hogy alkalomadtán nem lesz lehetősége melegen tartani az otthonát.

Fotó: pexels