Húsz év alatt így változott a forint értéke

A Gazdaságkutató Intézet vizsgálta meg, hogy uniós csatlakozásunk, vagyis 2004 óta miként változott a forint viszonya a többi valutával szemben.  

Uniós csatlakozásunkat követő években a hazai deviza relatíve stabil volt az euróhoz képest, részben a mélyebb európai integrációnk következtében erősödő befektetői bizalomnak köszönhetően. Persze rövid távú kilengések ekkor is voltak, melyre jó példa a kiszivárgó költségvetési adatokat követő forintleértékelődés. Mindennek ellenére az euró-forint árfolyam lényegében megegyezett 2004-ben és 2008-ban. 

A 2008-as globális pénzügyi válság nálunk is éles devizaleértékelődést eredményezett. Mindössze egy év alatt közel 12%-kal gyengült a hazai fizetőeszköz az euróhoz képest. Ezt követően a gazdaságpolitika céljai megváltoztak, a cél az export versenyképességének növelése volt: ha gyenge a forint, az exportálók külföldi devizában realizálódó árbevétele többet ér itthon forintban. Ezzel a külföldi tőkebefektetések beáramlását is ösztönözni kívánta a hazai kormányzat, más oldalról a magyarok számára felértékelődik a külföldi munkavállalás lehetősége is, illetve a turisták számára is olcsóbbá válik a magyarországi nyaralás. 

A relatíve stabil leértékelődés időszakát a 2020-as koronavírus válság törte meg. Az erős kormányzati költekezés miatt megugró államadóssági szint, valamint az alacsonyan tartott kamatlábak óhatatlanul is hozzájárultak a forint közel 8%-os 2020-as leértékelődéséhez. 

Egy relatíve stabil 2021-es árfolyamszint után 2022-ben ismét nagyot gyengült a forint: 2022-folyamán 9%-kal kellett többet fizetni az euróért az előző évhez képest. Ennek fő oka az orosz-ukrán háború következtében megugró energiaárak, és az emiatt drasztikusan romló külkereskedelmi mérleg, de nem segített az államháztartási hiányt tovább növelő választási költekezési hullám sem. Mindannyian emlékszünk a tartósan 400 forint feletti, sőt, a leggyengébb pillanatában a 430-as szintet is elérő árfolyamra. 

Rosszul jártak azonban, akik ebben az időszakban további gyengüléstől tartva euróra váltották pénzüket: 2023 a forinterősödés éve lett, ekkor átlagosan 2,4%-kal volt magasabb a hazai deviza értéke, mint az energiaválság évében. Idén újra gyengélkedik a forint, 2024 első fél évében 3,7%-ot veszített értékéből. 

Ha a hazai devizaárfolyamot összehasonlítjuk a régiósakkal, szembetűnő a forint leértékelődése. Bár a román áremelkedés az előző 20 évben lényegében megegyezett a magyarral, az 52%-os forintgyengüléssel szemben keleti szomszédunk fizetőeszköze csak 23%-ot veszített értékéből az uniós devizával szemben. Egy lengyel zlotyért lényegében ma ugyanannyi eurót lehet kapni, mint 20 éve, a cseh korona pedig nagymértékű erősödést tudott felmutatni (+24 százalékpont). A lengyelek és a románok nagyobb arányban dolgoznak külföldön, mint a magyarok, így az ő hazautalásaik erősítik a zlotyt és a lejt.  

Fotó: pexels