Kritikus helyzetben az építőipar

Az építési vállalkozások többségénél radikális költségcsökkentésre van szükség, ami létszámleépítéseket hozhat magával – erre figyelmeztet az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége.

Az építőipar rendelésállománya 30%-kal kisebb a múlt év közepéhez viszonyítva. A 2023-ban kötött új szerződések volumene 37%-kal marad el a 2022. év első felében kötött szerződésektől. Az év második fele az erős piaci versenyről, a túlélési stratégiákról szól.

Az ÉVOSZ szerint számos építési vállalkozás, tervező- és mérnökiroda az erősödő verseny mellett sem fog elegendő munkához jutni az év hátralevő részében. Elegendő alatt értendő, hogy leépítések nélkül is a piacon tudjon maradni a vállalkozás a következő két évben. Az építési vállalkozások többségénél radikális költségcsökkentésre van szükség, ami létszámleépítéseket hozhat magával. Az ágazat szereplői a szakmunkásokat és mérnököket mindenképp szeretné megtartani, amihez munkára van szüksége.

Az állami megrendelések ismert mértékű visszafogása (mintegy 3 000 Mrd forint nagyságrend), a lakásépítés és felújítás 25%-os csökkenése, valamint a külföldi befektetők import anyag, unión kívüli munkaerő és kivitelezői kapacitás használata együttesen hozta kritikus helyzetbe a hazai építésgazdasági értéklánc szereplőit – figyelmeztet Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

Az építési beruházások ilyen nagymértékű ciklikusságára az utóbbi tíz évben nem volt példa. Az állami és önkormányzati források építési-beruházási célú felhasználásánál az ÉVOSZ az egyenletes költekezést szorgalmazza. Szükséges a kormányzati építési-beruházási közbeszerzések folyamatos előkészítése, az előkészítések felgyorsítása, az ajánlatkérések további meghirdetése és a projektmegvalósítások vállalkozásba adása. Határozottan érvényesülnie kellene a kormányzat építési piaci keresletkiegyenlítő szerepének.

Az Állami Építési Beruházások Kerettörvényének mielőbbi elfogadása szükséges ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a tíz éves állami beruházási program meghatározásában. A legnagyobb megrendelő keresletének ismerete tenné kiszámíthatóbbá a piaci szereplők lehetőségeit.

Jelenleg nem látszanak az európai gazdasági térség élénkítését szolgáló uniós gazdaságfejlesztési programokból Magyarországot érintő beruházások. További energiahálózatok fejlesztését és összekapcsolását, a nagy távolságú közlekedési rendszerek fejlesztését, a regionális vízgazdálkodást és termelési rendszerek kialakításához, összekapcsolásához szükséges építési-beruházási feladatokat szorgalmazza a szövetség.

Az ágazat szereplői számos témában várnak előrelépést. Az ÉVOSZ ezek közé sorolja:

• Paks II. érdemi elindítását, kivitelezését,
• az országos lakóingatlan-felújítási programot,
• a bérlakásépítési programot,
• az ivóvíz- és csatornarendszerek rekonstrukciós programot,
• a nagyvárosi közlekedést segítő városi infrastruktúrafejlesztő programot,
• a 160 km/h sebességű vasútvonalak programját,
• szennyvíztisztító rendszerek rekonstrukcióját,
• intermodális logisztikai központok továbbfejlesztését,
• mezőgazdasági öntöző hálózatok és vízgazdálkodási rendszerek fejlesztését,
• környezetkímélő energiatermelő és -tároló kapacitások kiépítését.

A lakásépítés és felújítás az állami ösztönzők és a lakosság részére elfogadható banki finanszírozás nélkül tovább szűkül.

Az építőiparosok a lakossági kapcsolataikból merített tapasztalataik alapján jelzik, hogy a lakásépítők a CSOK aktualizálására várnak, valamint az energiamegtakarítást eredményező felújítási támogatásokra.

Az ÉVOSZ jelzi, hogy az Európai Unión kívüli befektetők létesítményeinél a hazai termékgyártók, tervezők és kivitelezők egyre kevésbé kapnak esélyt a közreműködésre. Verseny nélkül jelennek meg unión kívüli termékek, munkaerő és kivitelezői kapacitás a magyar állam által kedvezményezett befektetők holdudvarában. Ráadásul az uniós és magyar jogszabályok betartásának ellenőrzése is elmarad, amin mindenképpen változtatni szükséges.

Fotó: PxHere