Fél évvel többet kell dolgozni egy lakásért, mint egy éve

Fél évvel többet kell dolgozni egy lakásért, mint egy éve

Magyarországon tavaly már 10,2 évet kellett dolgozni egy új, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához, szemben a 2021-ben mért 9,6 évvel – közölte a Deloitte.

Az évente közzétett Deloitte Property Index 27 európai ország adatait foglalja össze.

A friss felmérése szerint legkevésbé Szlovákiában fizethető meg a saját lakás, amelyért ott 14 évig kell dolgozni egy állampolgárnak, aki átlagos bruttó fizetést kap.

Az Ausztriában épült új lakások a legdrágábbak Európában: tavaly négyzetméterenként 4925 euró volt az átlagos fajlagos ár. Ausztriát követi Németország (4800 euró), Franciaország (4639 euró) és Norvégia (4204 euró).

A lakásbérleti díjak alakulásáról pedig megállapították, hogy 2022-ben a legtöbbet Dublinban kellett fizetni a bérelt ingatlanokért: négyzetméterenként átlagosan 32,8 eurót. A 9,6 eurós budapesti érték a vizsgált 76 európai nagyváros közül a 28. legalacsonyabb és a régiós országok fővárosaitól rendre elmarad.

A Deloitte Magyarország ingatlantanácsadási szakértője, Kohári Gábor elmondta, hogy a saját lakáshoz való hozzájutás feltételeinek romlása a legtöbb európai országban és nagyvárosban a bérleti díjak növekedését és a bérlakáspiac bővülését váltotta ki. A múlt év második felétől Magyarországon is a bérlakáspiac bővülését és a bérleti díjak dinamikus növekedését tapasztalták.

Magyarország a régiós országokhoz viszonyítva az új építési engedélyek számában és az elkészült lakások számában is elmarad. Az új építési engedélyek száma Magyarországon ezer lakosra vetítve 3,62, miközben Lengyelországban 5,3 volt 2022-ben. Az elkészült lakások száma Magyarországon ezer lakosra vetítve csupán 2,12 volt, ami a vizsgált európai országok közül a negyedik legalacsonyabb adat, miközben Lengyelországban 6,31 volt, amely Franciaország után a második legmagasabb érték.

A Deloitte a magyar lakáspiac 2022-es alakulásáról megállapította, hogy folytatódott az árak rendkívüli emelkedése. A Magyar Nemzeti Bank lakásárindexe alapján a lakásárak éves szinten 24,8%-kal emelkedtek 2022 második negyedévében. 2022 harmadik negyedévében azonban fordulat következett be a magyar lakáspiacon, miután a kereslet nagyot esett: a tranzakciók száma 40-50%-kal csökkent az év második felében. A vásárlók elbizonytalanodtak a nagyon magas, 9,25% körüli hitelkamat és emelkedő európai energiaárak miatt.

A kamatemelés jelentős hatással volt a lakáspiac likviditására, hiszen a hitelből ingatlant vásárlók aránya 50% feletti volt. Mivel a Magyarországon jellemző jelzáloghitel-kamat 4,5%-ról 9,25%-ra emelkedett, így a hitelfinanszírozás nagyon megdrágult, egyre többen fordultak a bérleti piac felé.

Egészen a legutóbbi időkig az árak és a szilárd kereslet miatt a legtöbb fejlesztő számára életszerűbb volt az eladás, mint a bérbe adás. Főleg, hogy a bérbeadásra 27%-os áfa vonatkozik, míg az eladásra csak 5%. Míg a bérleti díjak 2022-ben mintegy 22%-kal nőttek, a növekedés nagy részét a gyengébb forint ellensúlyozta.

Eközben a magyar háztartások élvezik a legkedvezőbb energiaárakat Európában. Míg 2022-ben Európában az energiaárak az egekbe szöktek, a magyar kormány fentartotta a rezsicsökkentést, azaz maximálta a gáz- és áramárat. 2022 júliusában azonban a kormány megszüntette a kedvezményes árakat az átlagosnál magasabb fogyasztású háztartások esetében. Az év második felétől ezért nehezebbé vált a rossz energiahatékonyságú lakóingatlanok értékesítése.

Kategória: Ingatlan

Cimkék: lakáspiac, lakásár

2023.08.30