A nyugdíjmegtakarítások elfogyasztása hiányozni fog a pénztártagok számára

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) álláspontja szerint a rövid távú fogyasztást élénkítheti, és növelheti a költségvetés áfabevételét 2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása, hosszú távon azonban inkább negatív hatása lenne a magyar gazdaságra és az emberekre.

A tőkekivonás a pénztárakból azt fogja okozni, hogy el kell adni államkötvényeket is. 

A szövetség közleményében ismerteti: az önkéntes nyugdíjpénztárakban felhalmozott megtakarítások összege 2100 milliárd forint körüli. Ez 1,1 millió pénztártag felhalmozott vagyona, ám sok a szinte nulla vagyonnal rendelkező nem fizető tag, így a megtakarítással rendelkezők átlagos vagyona körülbelül 3 millió forint.

Ez az összeg a mai ingatlanárak mellett vásárlására nem elég, még hitel mellett önerőként sem. Még a legvagyonosabb tíz százalékba tartozó pénztártagok átlagos 8,5 millió forintos megtakarítása sem tűnik önmagában elégségesne.

A Bamosz úgy látja, a lakosság teljes vagyonában ma is hatalmas súllyal szerepel az ingatlan, a magyarok 91 százaléka saját tulajdonú ingatlanban lakik, ez a 4. legnagyobb érték az EU-ban. A szövetség álláspontja szerint ez inkább a bérlakás piac fejletlenségére utal.

A közleményben rámutattak, hogy a nyugdíjbefektetés szempontjából szinte az összes vagyonunkat lakóingatlanban tartani, amelyben egyébként élünk is – ami ezért korlátozottan forgalomképes – nem racionális, hiszen nem fogjuk tudni havonta készpénzre váltani az esetleges jövőbeni értéknövekedést.

A hosszú távú nyugdíj-előtakarékossági rendszerek több országban is lehetővé teszik ingatlan vásárlását, ám a mostani tervezet olyan szélesre szabta az ingatlan jellegű célok körét, hogy a rövid távú fogyasztás jellegű felhasználás is belefér, amely máshol nem jellemző. Ugyan felújításra adómentesen költhető el a megtakarítás, a vásárolt áruk és szolgáltatások után a 27 százalékos áfát be kell fizetni.

A Bamosz szerint a nyugdíjmegtakarítások elfogyasztása hiányozni fog a pénztártagok számára, amikor ki kellene egészíteni az öregségi ellátásukat. Az állami nyugdíjkassza tavalyi kiadásai 5 768 milliárd forintra rúgtak, miközben az aktív dolgozók hozzájárulásából ennél 1 402 milliárd forinttal kevesebb bevétele keletkezett, a különbséget a kormánynak más forrásokból kellett biztosítania.

A demográfiai előrejelzések alapján a nyugdíjrendszer átalakítása nélkül ez az egyensúlytalanság a jövőben csak növekedni fog, ezért a nyugdíj-előtakarékosság mértékét inkább támogatni kellene, mint a már meglévő alacsony megtakarítások elfogyasztására ösztönözni – véli a szövetség.

A hazai nyugdíjpénztárak befektései között jelentős súlyt képviselnek a magyar állampapírok és vállalati kötvények, de felülreprezentáltak a hazai részvények is, és mellettük megtalálhatóak az ingatlanalapok és a közvetlen ingatlanbefektetések is. A Bamosz becslései szerint a pénztárak befektetéseinek többsége (jóval 50 százalék feletti arányban) hazai eszközökben van. Minden tőkekivonás a pénztárakból azt fogja eredményezni,

hogy el kell adni ezeket az eszközöket. Becslések szerint több százmilliárd forintnyi magyar értékpapír eladására kerülhet sor 2025 év során – véli a Bamosz.

Fotó: Pixabay